Tilos a tej?(!)
Ellenségeink a tejtermékek vagy sem? Mikor fogyasztható és mikor kell egy kissé háttérbe szorítani ezeket a termékeket? És mégis mi történhet, ha mégsem tudunk ellenállni a fehér ital csábításának?
Általában szóba kerül egy-egy fogászati beavatkozás során, hogy akkor most szabad-e tejtermékeket fogyasztani az elkövetkező napokban vagy sem? A betegekkel közös konszenzusra jutva mindig abban maradunk, hogy pár napig elkerülik ezeket a termékeket, míg nem a minap egy kis páciensem feltette a fogas kérdést: De MIÉRT NE?
Ezen elgondolkodtam és bár meggyőztem kis betegemet mindenféle gonosz tejben lakó bacik ártó ténykedéséről, mégis úgy döntöttem, hogy szakmai szemmel is utánanézek a tudomány jelenlegi véleményéről e kérdést illetőleg és ha hiszik, ha nem még számomra is érdekes dolgokra bukkantam.
Az első dolog, amit tisztáznunk kell az-az, hogy az egyetlen fogászati beavatkozás, ahol a tejtermékek tiltó listára kerülhetnek, az a sebészeti beavatkozások kategóriája, amelyek közé a legelterjedtebben a foghúzások tartoznak, de említést tehetünk implantátum, íny vagy lágyszövet műtétekről is.
Ezek az általában nyílt sebet maguk után hagyó beavatkozások valóban odafigyelést igényelnek a páciens részéről. Tisztításuk, védelmük és a megfelelő szájhigiénia mindenek előtt megtartandó, míg köztudottan az alkohol, dohány, illetve a seb szívogatása, öblögetése csökkenti és veszélyezeti a sebgyógyulást.
Na de akkor a tej?
Egy 2022-ben megjelent német tanulmány felmérést végzett a fogorvosok és szájsebészek körében, azt az eredményt kapva, hogy a fogorvosok átlagban 56%-ban tanácsolják a tejtermékek háttérbe szorítását egy fog eltávolítását követően.
Na de min is alapszik ez a javallat?
Leggyakrabban a fogorvosok, mint ahogy jómagam is a tejben megtalálható Lactobacilus baktériumtörzs savas, emésztő hatására hivatkoznak, ami csökkenti a sebgyógyulás mértékét. Viszont kimutatták, hogy a sajtokban, joghurtokban, kefirekben nem az agresszív fajta van jelen.
Ezzel szemben viszont gazdag probiotikum források, amik bizonyítottan segítik a sebgyógyulást. Egy másik indok szerint a tejtermékek csökkentik az antibiotikumok hatását. Ez az állítás helytálló, viszont kihangsúlyozandó, hogy bizonyos antibiotikumok (tetraciklin) esetén beszélhetünk csökkentő hatásról, míg a fogászatban gyakran használt amoxicilin, clindamicin, illetve metronidazol esetén nem jelentkezik kölcsönhatás a tej és a hatóanyag között.
Érdekes megfigyelés azonban, hogy a javallat sokkal régebbről származik, mint hogy felfedezték volna az antibiotikumot vagy részletesen tanulmányozták volna a természetes baktériumtörzseket. A történelmet végig tekintve arra a megállapításra jutottak, hogy a tejtermékek ellenjavallata a TBC, az-az gümőkor terjedésére vezethető vissza, ugyanis a fertőzött állat pasztörizáltalan tejét fogyasztva, az ember is megfertőződhet a TBC-t okozó Mycobacteriummal. Azonban ez a fertőződési út a 19. század végétől monitorizált, napjainkban a fejlett országokban szinte egyáltalán nem fordul elő.
De akkor mi az igazság?
A tanulmány kihangsúlyozza, hogy nincsen meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy a tejtermékek fogyasztása csökkentené a sebgyógyulást, sőt kitekintve a nemzetközi véleményekre, egyes országok, mint pl. Amerika, India és Kína, nem hogy eltiltja, hanem javallja a tejtermékek, így, sajtok, joghurtok, jégrémek fogyasztását egy-egy foghúzást követően. Arra hivatkozva, hogy az ezekben a termékekben található probiotikumok gyorsítják a sebgyógyulást, csökkentik a gyulladás mértékét és felgyorsítják a hámosodást. Meghökkentő, nem igaz?
Az én tanácsom pedig ennek fényében a következő: nyugodtan fogyasszunk bármilyen élelmiszert, DE fokozottan figyeljünk a szájhigiéniára!
